2019. április 15., hétfő

Büntetőeljárás indulhat Sorosék ellen az USA-ban?

Büntetőeljárás indulhat Sorosék ellen az USA-ban?

Korrupciós hálóban: már az amerikai mainstream média is foglalkozik a Soros-birodalom gyanús ukrajnai tevékenységével.

Soros György NGO-hálózata mellett a korábbi amerikai adminisztráció is érintett lehet a legújabb, ukrajnai vonatkozású korrupciógyanús botrányban. A tekintélyes The Hill című amerikai politikai napilap online kiadásának március 26-i cikke arról számol be, hogy az Ukrajnában működő, Soros György alapította Anti-Corruption Action Centre (AntAC) nevű NGO elleni nyomozást 2016-ban a demokrata Obama-kormányzat presszionálására szüntethették meg az ukrán hatóságok.

A szervezet ellen ugyanis azért indult nyomozás, mert a Soros-NGO 4,4 millió dollár (hozzávetőleg 1,2 milliárd forint értékű) amerikai támogatással nem tudott elszámolni.

Csak röviden megjegyezve: a The Hill cikkében az is olvasható, hogy az AntAC valószínűsíthetően 2016-ban szorosan együttműködött az Egyesült Államok szövetségi nyomozóhatóságával, az FBI-jal is annak érdekében, hogy az elnökválasztási kampányban adatok kerüljenek nyilvánosságra Donald Trump republikánus elnökjelölt kampánymenedzsere, Paul Manafort ukrajnai pénzügyi érdekeltségeiről. Manafort kapcsán azonban érdemes leszögezni: bár éveken keresztül volt tanácsadó egykori ukrán és orosz politikusok mellett, a Manafort elleni mostani pernek semmi köze a Trump-kampánycsapat munkatársai és oroszok közötti állítólagos összejátszás ügyében vezetett vizsgálathoz – még ha a balliberális nemzetközi sajtó ennek ellenkezőjét is igyekszik érzékeltetni.

Az ügy érdemére visszatérve: Soros NGO-ja esetében a pénzügyi bűncselekmény elkövetése – vagy legalábbis az elkövetés gyanúja – megalapozott volt, a szervezettel szemben a gyanúnak mint a nyomozásmegindítás feltételének tényeken, adatokon kellett nyugodnia. Azt azonban, hogy a bűncselekménygyanús esetet az ukrán hivatalos fél a bizonyosság erejével is feltárhassa, az amerikai balliberális adminisztráció minden erejével – a The Hill írása alapján – megakadályozta. A kínos eset kapcsán ennyit első olvasatban az igazságvonatkozás morális vetületéről…

Az AntAC mint az ügyben érintett egyik legfontosabb amerikai partner, esetével jól példázza az akkori amerikai kormányzat és a Soros-birodalom szoros összefonódását: a szervezet 2012-től 1,7 millió dolláros költségvetése 59%-át (egymillió dollárt) kapta az amerikai kormányzati-igazságügyi költségvetésből, s közel 290 ezer dollárt Soros György International Renaissance Foundation nevű alapítványától a csoport adományozói nyilvántartása szerint.

Az újabb Soros körüli botrány egyértelműen korrupciós jellegű bűncselekmények gyanúját veti fel, vagyis az Obama-kormányzat, illetve az amerikai hatóságok hathatós közreműködésével kívánhatták jogosulatlan előnyhöz juttatni a kázus bizonyos szereplőit. Elemzők szerint ilyen és hasonló esetekben büntetőeljárás vagy vizsgálóbizottsági procedúra várhat az ügyben érintettekre.

Utóbbi kapcsán megjegyzendő, hogy egy független kongresszusi bizottság alkalmas lehet annak megvizsgálására, hogy az elmúlt napok sajtóhíreiben fölmerült, politikai korrupciós ügy gyanúját fölvető cselekmények büntetőjogilag is korrupciós bűncselekménynek minősülnek-e. Ez ugyanis nem elfogadható az amerikai szövetségi törvények szerint: példa erre az 1977. évi Foreign Corrupt Practices Act (FCPA) többek között a külföldi tisztviselők megvesztegetésének esetét is szabályozza, s fölmerülhet, hogy akár demokrata kormányzati szereplőkhöz közel álló cégek, vállalatok mozgattak meg jelentős pénzeket ukrajnai kormányzati tisztviselők befolyásolása érdekében. Az FCPA nemcsak a külföldi hivatalos szereplőknek vagy pártoknak nyújtott közvetlen kifizetéseket szabályozza, hanem a külföldi kormányzati szereplők befolyásolására irányuló, bármely más kedvezményezettnek juttatott kifizetéseket is.

Ugyanakkor az amerikai törvényhozásban ritkán állítanak fel független nyomozóbizottságot: ezt jól mutatja, hogy 1989 és 2016 között összesen hét alkalommal (vagyis elnöki terminusonként átlagban egyszer) született kongresszusi döntés ilyen típusú bizottság felállításáról, illetve a vizsgálat pénzügyi hátterének biztosításáról. A kongresszusi nyomozóbizottságok költségei ugyanis egy vonatkozó kutatás szerint néhány százezer dollártól akár 10 millió dollárt meghaladó értékig is terjedhetnek. A pénz a költségvetésből származik, és a Kongresszusnak jóvá kell hagynia az előirányzatokat, márpedig a demokraták mellett a republikánus törvényhozók sorában is lehetnek ellenérdekelt szereplők egy most erről szóló esetleges döntésnél. Trump elnöknek emellett vétójoga is van, de a legfontosabb, hogy kongresszusi finanszírozás nélkül nem indulhat független bizottsági vizsgálat a korábbi kormányzatot is érintő Soros-botrány ügyében.

A fentiek alapján nem meglepő, hogy immár a Fox News mellett a fősodratú amerikai média más orgánumai is írnak a Soros-hálózat bűncselekménygyanús botrányairól: a jég most már a tengerentúli nyilvánosságban is megtörni látszik…

A bevándorlás elutasítása miatt vonna meg Magyarországtól EU-s pénzeket a svéd miniszterelnök



Svédország bevándorláspárti miniszterelnöke, Stefan Löfven egy vasárnapi interjúban beszélt erről.



Stefan Löfven svéd bevándorláspárti, szociáldemokrata miniszterelnök már több alkalommal is síkra szállt a bevándorlás mellett, sőt még a dzsihadisták befogadását sem ellenezte. Ezúttal egy interjúban beszélt arról, hogy meg kell büntetni Magyarországot, mert az nem fogad be migránsokat.

"Elfogadhatatlan, hogy Magyarország blokkolja az uniós menekültügyi szabályozásokat, miközben az EU kohéziós politikájának a nyertese"
– mondta Löfven.

A svéd miniszterelnök kijelentette, hogy azt akarja, hogy a következő EU-s költségvetésben – azaz 2020-tól – komoly pénzügyi következményei legyenek annak, ha egy ország nem fogad be migránsokat (vagy ahogy Löfven mondta: ha egy ország nem tesz eleget a menekültekkel kapcsolatos kötelezettségeinek).

Löfven tehát lényegében megfenyegette Magyarországot: vagy befogadunk mi is migránsokat, vagy nem kapunk pénzt. Itt tart az európai baloldal.

Trump bevándorláspárti politikusok városaiba küldené a migránsokat, hadd örüljenek nekik

Nagy GáborNagy Gábor

2019. április 13. 11:58

Donald Trump az amerikai-mexikói határon letartóztatott illegális migránsokat többségükben demokrata párti politikusok által irányított menedékvárosokba küldené, hogy - mint fogalmazott - örömet szerezzen politikai ellenfeleinek.

Donald Trump amerikai elnök szabadon bocsátaná és az USA úgynevezett menedékvárosaiba küldené az eddig fogva tartott illegális migránsokat, hogy örömet szerezzen migránssimogató politikai ellenfeleinek.

"Menedékvárosoknak nevezik az Egyesült Államokban azokat a kis- és nagyvárosokat – köztük például San Franciscót, Chicagót, vagy New Yorkot –, amelyek nem hajlandóak a szövetségi törvényeknek alávetni magukat és nem tartóztatják le a dokumentumokkal nem rendelkező migránsokat, illetve ez ügyben egyáltalán nem működnek együtt a szövetségi rendfenntartó erőkkel.
Tudván, hogy a demokraták tartózkodnak attól, hogy megváltoztassák nagyon is veszélyes bevándorlási törvényeinket, valóban nagyon komolyan fontolóra vettük az illegális migránsok menedékvárosokban történő elhelyezését”

– írta Twitter-bejegyzésében Trump.

Egy őszínte rajongó :D


A bejegyzéssel az elnök egyébként a The Washington Post csütörtöki cikkére reagált, amelyben a lap meg nem nevezett kormányzati forrásra hivatkozva írt erről a lehetőségről, de hozzátette, hogy ez csupán javaslatként merült fel, és végül elvetették.

Trump ugyanakkor azt állítja, hogy a javaslatot korántsem vetették el.

Úgy tűnik, a radikális baloldalnak még mindig az a stratégiája, hogy legyenek nyitva a határok”

– írta egy másik bejegyzésében, majd a betelepítési javaslatra utalva hozzátette:

Akkor most ennek nagyon boldoggá kellene tennie őket”.

Egy újabb Twitter-bejegyzésben pedig „végtelen számú” illegális migráns letelepítését ígérte a menedékvárosoknak. 

Sajtójelentések szerint az amerikai-mexikói határon jelenleg kaotikus a helyzet, és mivel a héten Honduras felől újabb migránskaraván vágott neki az útnak, az amerikai határőrizeti szervek a helyzet rosszabbodására számítanak. Jelenleg már 6000 katona állomásozik a déli határon, és Donald Trump pénteken azt ígérte, további erősítést küld oda. A washingtoni egészségügyi minisztérium a héten arra kérte fel a védelmi minisztériumot, hogy jelöljön meg katonai létesítményeket, ahol elhelyezhetnek mintegy ötezer olyan gyermeket, aki kísérő nélkül lépte át a határt.

2019. április 5., péntek

Baudet: "meg kell óvnunk a nemzeti identitásunkat!"

Teljesen másként gondolkodunk a bevándorlásról ahhoz képest, ami évtizedeken át jellemző volt a Nyugaton: számunkra érték a nemzet és a nemzeti identitás. Ezek nemcsak fontos, hanem pozitív értékek, amiket meg kell óvnunk - fogalmazott a holland jobboldal ifjú titánja, Thierry Baudet a Die Weltwoche című svájci hetilapnak adott interjújában.



Teljes cikk. ://888.hu/article-baudet-meg-kell-ovnunk-a-nemzeti-identitasunkat

2016. február 15., hétfő

Valakik épp most erőszakolják meg Európát

A cím lopott, Bede Márton indított így tegnap a Soros-média zászlóshajóján, ügyesen összemosva a migránsok erőszakoskodását az ENSZ-békefenntartók, valamint az amerikai katonák által elkövetett gaztettekkel, illetve az USA-ban ezelőtt hetven évvel a „fajgyűlölő fehérek” által véghezvitt lincselésekkel.
Bede Márton cikke vége felé kifejezi a véleményvezér abbéli vágyát, hogy „jó lenne, ha Európa most nem süllyedne odáig, ahol Mississippi állam tartott hetven éve.”
Ez valóban kívánatos lenne, Bede épp csak az okot és az okozatot keveri össze: az európaiak nem azért dühösek, mert természetüktől fogva rossz emberek, hanem mert félnek. Ezért Bede Márton függetlenobjektív újságírónak azt javasolnánk, hogy a függetlenobjektív újságírói gyakorlatnak megfelelően írjon az Európai Bizottságnak, szaladjon ki Brüsszelbe, szerveztessen közmeghallgatást valamelyik nagyondemokrata európai képviselővel. Jelentse fel az Európai Bizottságot az Európai Bizottságnál.
Ugyanis az a helyzet, hogy Európát most épp az Európai Bizottság erőszakolgatja meg.
Az Európai Bizottság pánikol, a nemrégiben közzétett jelentésükből kiderül, hogy az abszolút hülyeség példájaként elhíresült „áthelyezési kvóta”-ötletük sehogy se működik, ezért most erőből próbálják lenyomni a tagállamok torkán. Már a számok is viccesek: Görögországban például a „66 400 nemzetközi védelemre szoruló személyből” (a számokra és a megfogalmazásra még visszatérünk) eddig 208-at sikerült elfuvarozni máshová, és mindössze 15 tagállam ajánlott fel Görögországnak áthelyezési férőhelyeket. Az Olaszországban dekkoló 39 600 nemzetközi védelemre szoruló személyből 279 „kérelmezőt” helyeztek át. Dimitrisz Avramopulosz bevándorláspolitikáért felelős EU-biztos ezért dörgedelmes levelet írt a belügyminisztereknek.
Közben szóltak a másik gittegyletnek is, beindították velük szemben is a nyomásgyakorlást, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága direkt a visegrádi országokat dorgálta meg atyailag, hogy „mutassanak nagyobb szolidaritást azokkal, akik a háborúk és a szélsőségesek elől a kontinensen próbálnak menedékre találni”.
No, akkor lépjünk kettőt hátra, és nézzük a tényeket.
Az Európai Bizottság tavaly ősszel 160 000 „nemzetközi védelemre szoruló személy” szétdobását tűzte ki célul. Nem tudjuk, hogy ebből a százhatvanezerből ki az, aki valóban nemzetközi védelemre szoruló menekült, és ki az, aki robbantani jött, esetleg ráérő idejében nőkkel és kisgyerekekkel erőszakoskodik. Azt viszont tudjuk, hogy nem 160 000-en vannak, hanem minimum másfélmillióan érkeztek, és folyamatos az emberáradat, lesz ez többmillió is.
Az Európai Bizottság (olv.: Angela Merkel) ideges, mert „a háborúk és a szélsőségesek elől a kontinensen menedékre találni próbáló” migránsainak föltűnően nagy számáról derül ki, hogy másképpen értelmezik a menedék fogalmát. Magyarán azt csinálnak, amihez kedvük van. Magasról tesznek az európai törvényekre, nem érdekli őket az európai értékvilág, a pénz érdekli őket és a pina, ezért jöttek, ha nem biztosítják számukra alanyi jogon, hát elveszik.
És azért veszik el mindenfajta skrupulus nélkül, mert úgy gondolják, megtehetik. Addig  szeretgették őket az emberjogi aktivisták, tanították őket hazudni, addig szelfiztek velük a politikusok, mígnem kialakult bennük a törvények fölöttiség tudata. Nyilatkozataikból legalábbis az derül ki, hogy szerintük rájuk nem vonatkoznak a befogadó országok törvényei, a speciális helyzetük miatt más elbánásmód jár nekik.
Nem jár. És ezt egyre inkább így gondolják a németek is, emiatt Merkel és az európai politikai elit kényszerhelyzetbe került. Kellene nekik az olcsó munkaerő, viszont az őshonos választópolgároknál kezd betelni a pohár, ezért továbbra is azt a nagyon okos megoldást erőltetik, hogy kvóta alapján elkenik a sz888rt, a tagállamok polgárainak nyakára küldenek először pár száz, majd pár ezer, évek múltán pár százezer migránst. Mert kétség ne férjen hozzá: ha a kvóta európai gyakorlattá válik, akkor a fölösleget mindig szét fogják teríteni, ahelyett, hogy hazaküldenék őket. Milliós nagyságrendben visszatoloncolni migránsokat sokkal macerásabb, sokkal több konfliktussal jár, mint ide-oda buszoztatni őket Európában.
Mi, a magunk részéről ismételten javasolnánk a történelem során bevált megoldásokat.
Határvédelemnek és zárt tábornak hívják ezeket.
A már bent lévő, és az eztán a határon ellenőrzötten átjutó migránsoknak emberhez méltó körülmények között tarthatnának emberjogi kurzusokat az aktivisták, felvilágosító munkát a végletekig elhülyült polgármesterek stb. Mindaddig, míg ki nem derül az adott személyről, hogy valóban jogosult-e a politikai menedékjogra (netán olyan agysebész, akire a müncheni kórháznak szüksége van), vagy nem jogosult. Utóbbi esetben sajnálattal lehet közölni Ahmeddel, hogy bocsi, zárva vagyunk, menj haza.
A hatékony határvédelem és néhány ilyen tábor működtetése jóval kevesebbe kerül, mint amennyit most költünk a migránsokra, és felbecsülhetetlen az üzenetértéke. Azt üzennénk ugyanis, hogy Európa olyan hely, ahová nem lehet csak úgy illegálisan besétálni, olyan hely, ahol törvények vannak, és ha itt akarsz élni, akkor ezeket a törvényeket be kell tartanod.
Azt üzennénk vele, hogy Európa pontosan úgy működik, mint a világ többi része, meg tudja védeni magát és polgárait. Azt üzennénk, hogy nincs ingyenebéd, nem jár alanyi jogon a pénz és pina, ki kell érdemelni, dolgozz meg érte.
A menekülttáborokkal azt üzennénk az útra készülődőknek, hogy Európa normális hely. Mert most sajnálkozva, de rajtunk röhög az egész világ, hülyének néznek, és joggal.

Állítólag mi vagyunk Európa legnagyobb szégyene

BERLIN/BUDAPEST, 12:48
Több német lap is Magyarországgal foglalkozott a hétvégén, a hangnem a szokásos.
Fotó: AFP
Bild am Sonntag vasárnapi lap „Megmenthető még Európa?” címmel közölt összeállítást, amelyben nyolc országról olvasható rövid összefoglaló. A magyarokkal kapcsolatban egy felettébb objektív írás született, amit már az alcím is jelöl:
Orbán Magyarországa Európa legnagyobb szégyene és veszélye”
A rólunk szóló részben Sebastian Pfeifer kiemeli, hogy mindenért Orbán Viktor a hibás, hiszen „ő váltotta ki a humanitárius válságot, amely cselekvésre kényszerítette Angela Merkelt”. Szegény Merkel megnyitotta a határokat, azóta pedig képtelen lezárni – állítja a szerző, aki ezek után minimum bezsebel valami újságírói díjat Németországban.
Welt am Sonntag a jövő heti brüsszeli uniós csúcsról ír, ahol nemcsak a Merkel-terv támogatói, hanem a visegrádi négyek is külön találkozót tartanak, akik a bolgárokkal és macedónokkal zárnák le a balkáni migrációs útvonalat. Orbán Viktort egyenes a német kancellár, Angela Merkel „ellencsászáraként” aposztrofálják.
Der Spiegel „A szakadás” címmel közölt írást a közelgő brüsszeli csúcsról, ahol szerintük „példátlan konfrontáció” alakulhat ki, mivel
Orbán Viktor már most nyíltan hangulatot kelt Merkel Törökországgal kötött paktuma ellen, és néhány kelet-európai szövetségesével megpróbálja puszta erőszakkal feltartóztatni a menekültáradatot."
– írja a liberális lap, ami hozzáteszi, hogy Orbánnak még Merkel pártján belül is sokan drukkolnak titokban.
(Bild, MTI)

2016. február 5., péntek

Fordulat: a Die Welt a kerítés mellet – Magyarország jó példa

fence_at_the_bulgarian-turkish_border2

„Miért jelentenek a lezárt határok szabadságot is” címmel a német lap arról ír, hogy az országban a hivatalok, a bíróságok, az iskolák, az önkormányzatok túlterheltek. Ezért Németországnak át kell gondolnia, hogy közjavait megvédje. „Az egész világ által történő használatuk lehetővé tétele nem liberális”. Majd ezt írja: „A Német Szövetségi Köztársaság egy problémával tele zsákot teremtett magának azzal, hogy visszamaradt országokból kaotikus, ellenőrizetlen bevándorlást tett lehetővé”. Majd ezt a szentenciát fogalmazza meg: „A kancellár minél előbb változtatja meg kurzusát, annál könnyebb lesz a dolog minden érintett, sőt maga részére is”. A cikk vége felé ez olvasható: „Magántulajdon nélkül – amelyet szükség esetén védeni kell – vadnyugati társadalom keletkezik, ahol gyilkolnak és halára vernek embereket. Az államok együttélésénél sincs másként. Káosz, erőszak és eredménytelenség következik abból, ha az államok lemondanak arról, hogy határaikat és így a polgárok köztulajdonát hatékonyan megvédjék”. Majd Magyarország és Spanyolországot emeli ki annak példájaként, hogy ezek az államok ott emeltek határkerítést, ahol szükség volt a beözönlők kinn tartására”. /Olvasóink figyelmét ismételten felhívjuk, hogy e cikk egy német lapban jelent meg./